- Részletek
-
Megjelent: 2019. február 12. kedd, 21:44
Állampolgári tudomány, gamifikáció, élethosszig tartó kutatás – újabb szög a tudomány koporsójába, vagy ígéretes irány a megújulására?
2019. február 19. kedd, 18.00 óra
Z. Karvalics László egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar) előadása
A tudományművelésbe bevontaknak nemcsak a száma, hanem az aránya is nő, a még mindig emelkedő demográfiai alapmutatókhoz viszonyítva. Ennek elsődleges forrása nem elsősorban a tudóscéh-hez hivatás-szerűen tartozók számának emelkedése, hanem a külön-külön is olykor százezres, de néha milliós problémamegoldó hálózati óriásközösségek formálódása, a Galaxy Zoo-tól a FoldIt!-ig. Az állampolgári tudomány (citizen science) egyre több területen képes tudományos értéktermelésre, és ezzel párhuzamosan megjelentek azok a platformok, ahol a tudásszerzés és a tudás-létrehozás részben vagy egészben játékosított környezetben zajlik. Vajon ezek a tendenciák hogyan hatnak a tudományművelés minőségére, a megbízhatóságra, miként befolyásolják a módszertani kultúrát? S hogyan szólnak hozzá az itt szemrevételezhető fejlemények hagyományos diskurzusokhoz: a tudományon belüli ismeretelméleti dilemmák, etikai gondok, politikai-ideológiai torzítások kérdésköréhez, vagy épp az áltudományokkal és a hobbitudósokkal foglalkozó szenvedélyes vitákhoz?
A klubest időpontja: 2019. február 19. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)
A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal
- Részletek
-
Megjelent: 2019. január 06. vasárnap, 01:17
2019. január 8. kedd 18.00 óra
Dr. Csík Gabriella, a biológiai tudományok kandidátusa (Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézete) és Nádas József villamosmérnök, világítástechnikai szakmérnök (Óbudai Egyetem) előadása
Tényleg LED izzót kell kérnünk a boltban? Milyen hatásai vannak a LED-eknek az emberi szervezetre, a szemre? Az utóbbi években több olyan tanulmány jelent meg, amely a LED-fényt összefüggésbe hozta retinakárosodással, ill. az alvás-ébrenlét ciklus megzavarásával, mely a LED-fény gyakran magas kék komponensének tulajdonítható. Mennyire valós ez a veszély?
Az emberi szervezet folyamatosan ki van téve a természetes vagy mesterséges fényforrásokból érkező elektromágneses sugárzásoknak. Az optikai tartomány komponenseinek elnyelődése számos különböző biológiai hatáshoz vezethet. Mik a biológiai hatás kialakulásának alapvető fizikai törvényszerűségei? Milyen következményektől kell tartanunk? Melyek azok, amelyek szükségesek az emberi szervezet egészséges működéséhez?
Napjaink legígéretesebb fényforrása a LED. Hogyan működnek ezek, mi a fénykibocsátás elve? Milyen tartományban sugároznak? Mitől jó a hatásfokuk, lehet-e még növelni? Hogyan üzemeltethetők? Mi az a retrofit LED, filament LED? Mlyen követelményeknek kell megfelelnie egy korszerű LED fényforrásnak? Megszűnnek-e a korábbi fényforrások? Mi a LED-ek jövője, mivel világítunk 20 év múlva?
A klubest időpontja: 2019. január 8. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)
A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal
- Részletek
-
Megjelent: 2018. december 06. csütörtök, 01:36
2018. december 11. kedd, 18.00
Meghívott főelőadó:
Dr. Agárdi Tamás, a Grafológiai Intézet megalapítója, elnöke, igazságügyi szakértő
Meghívott vitapartnerek:
Dr. Czigler István emeritus professzor (MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet)
Dr. Nagy János docens (ELTE Pszichológiai Intézet), a Magyar Pszichológiai Társaság Tesztbizottságának elnöke
Előzetes ismertető Dr. Agárdi Tamástól:
"Szakmai körökben is többféle elnevezés létezik: grafológia, grafonómia, grafometria, íráselemzés, íráspszichológia, írásszakértés, törvényszéki grafológia. Ahogy lenni szokott, mindegyik megközelítés megfog valamit abból a nagy közös halmazból, amit úgy lehetne kifejezni, hogy a kézírásból következtethetünk az írást létrehozó ember tulajdonságaira. A nagy eltérés, a – sokszor késhegynyire menő – viták már erősen differenciálnak, sokszor már a kérdés feltevésében is. Milyen tulajdonságokra lehet következtetni a kézírásból? Pszichés tulajdonságokra, vagy testi jellemzők is megjelenhetnek az írásban? Egyáltalán, mi az írás? Egy (le)nyom(at), a „lélek kivetülése”, vagy a mikromotorium egyénspecifikus terméke, kommunikációs csatorna, metakommunikációs elemeket is magában hordozó jelenség? Mi a grafológia? Tudomány, művészet, intuíció, OKJ-s szakma? A ScienceDirect elnevezésű internetes szakirodalom kereső a kézírás (handwriting) szóra csaknem 14 000 találatot ad ki, a grafológiára (graphology) 517 publikációt ismertet. Vajon levonható-e a következtetés, hogy a grafológia, a kézíráselemzés ilyen arányban hívja magára a tudomány művelőinek figyelmét? Mire és mennyire elég mindaz, amit ma a kézírásról tudunk?"
2006-ban viszont a Magyar Pszichológiai Társaság Tesztbizottságának véleménye alapján az igazságügyi miniszter törölte a grafológusokat az igazságügyi szakértői névjegyzékből. Mint a bizottság írta:
"A grafológia ismereteink szerint nem tekinthető az emberi képességekre vagy a személyiségre vonatkozó, tudományos kutatással alátámasztott pszichológiai diagnosztikai eljárásnak. Ezért a grafológiára épített pszichológiai vélemény a tudomány jelen állása szerint nem fogadható el megbízható és érvényes pszichológiai szakvéleménynek."
A vitában Dr. Nagy János a bizottság álláspontját fogja képviselni, felhíva a figyelmet a grafológiával kapcsolatos módszertani problémákra. Dr. Czigler István pedig kérdéseket fogalmaz meg a grafológiában használatos terminológiáról és az adatok megbízhatóságáról és érvényességéről.
A klubest időpontja: 2018. december 11. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség
A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal
- Részletek
-
Megjelent: 2018. november 16. péntek, 17:16
2018. november 22. CSÜTÖRTÖK, 18.00
Dr. Györgyey János tudományos főmunkatárs (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Növénybiológiai Intézet) előadása
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
A klubest időpontja: 2018. november 22. csütörtök, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség
A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal
